Kelemen Hunor, a szövetség elnöke beszédében nyomatékosította, az RMDSZ tovább kívánja folytatni a harcot azért, hogy az Európai Unió (EU) szabályozást fogadjon el az őshonos nemzeti közösségek védelméről. Az elnök hozzátette, a szövetség a luxemburgi bíróságon keresi igazát az Európai Bizottság által elutasított polgári kezdeményezése ügyében, de emellett meg akarja erősíteni az európai kisebbségi szolidaritást, és további partnereket keres a közös igazság érvényesítésére.
"Brüsszelnek is meg kell értenie, hogy nem dughatja fejét a homokba. Európa szabadsága azon is múlik, hogy szabadnak érzik-e magukat a nyelvi és etnikai őshonos kisebbségek" - jelentette ki Kelemen Hunor.
Az RMDSZ elnöke arra figyelmeztetett, ha az RMDSZ jelöltjei nem jutnának be az Európai Parlamentbe, helyeiket román képviselők foglalnák el, akik sem Bukarestben, sem Európában nem tudják, és nem akarják az erdélyi magyarság érdekeit képviselni.
Markó Béla, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője, a szövetség korábbi elnöke Trianont megemlítve idézte fel, hogy mi történik, ha a magyarság képviselői nincsenek jelen a döntések meghozatalakor, ha nem tudnak hatással lenni Európára. Markó úgy vélte, a közösségnek a közöny, a kishitűség a legveszélyesebb ellenfele.
Az RMDSZ jelöltlistáját vezető Winkler Gyula európai parlamenti képviselő arról beszélt, hogy a most kezdődő új tervezési időszak Erdély gazdasági fellendítésére, Székelyföld, a Partium, a Bánság modernizációjára is új lehetőségeket nyújt. Meglátása szerint a gazdasági fejlesztés eszközt ad a közösség kezébe, hogy az autonómia alapjait is megerősítse.
A kampánynyitó nagygyűlés "sztárja" Böjte Csaba ferences szerzetes volt, aki elmondta, azért nem vállalta, hogy az RMDSZ jelöltlistáján szerepeljen, mert úgy gondolja, mindenkinek a maga helyén kell végeznie a dolgát, ő pedig a maga helyét a nehéz sorsú erdélyi gyermekek mellett látja. A szerzetes bibliai példákkal próbálta erősíteni a politikusokban a párbeszéd erejébe vetett hitet.